Csodálat és megvetés jellemezte apám kapcsolatát a két bátyja közül a fiatalabbal, aki második gyerek volt a sorban (az első, László jelleme, szöges ellentéte volt az egy évvel fiatalabb öccsének), aztán következett négy lány, majd legvégül apám, Gábor után tizenhat évvel. Ez csak azért érdekes,…

Egy nagyszerű költőnek sokféleképpen lehet emléket állítani. Azzal azonban, hogy a születése napján országszerte nagy vacsoraesteket rendeznek, még nem találkoztam. Lehet, ehhez is a skót néplélek kell. Nagy nemzeti dalnokuk (vagy ahogy ők mondják, bárdjuk), a világirodalom által is nagyra tartott…

Sokszor tűnődtem azon, hogy egy család mikor szűnik meg létezni? A maga fizikai valójában? A kezdet teljesen világos. Megszületik a gyermek a családba. Optimális esetben várják és szeretik, a házaspár szülővé válik, szintet lépnek a közös életükben.  Ilyen volt a mi családunk is. A szüleim túl…

Ez a történet egy a virágról nem lesz hosszú, viszont tanulságos. A kezdetek egy kis, Atlanti óceáni szigetre nyúlnak vissza, és a sztori a Dunakanyarban végződik. Történt, hogy hét évvel ezelőtt elutaztunk felfedezni az Azori-szigetek egyik gyöngyszemét, Terceirát. Csodás növényzet fogadott,…

Szerelembe esni a rózsákkal nem nehéz. Hogy az én szeretetem mikortól eredeztethető, azt nem tudom, de azt igen, hogy az édesapám ültetett számos rózsatövet a verőcei kertünkbe, aztán hazahozott nekem belőlük egy-egy szálat azért, hogy megörvendeztessen vele. Így egyszerre szeretem magát a növényt…

Mindenszentek ünnepe van, a lelkemnek befelé fordulás, elcsöndesedés, próbálok valami másra figyelni, mint arra, ami kint dübörög a világban. Kívül hagyni a hangzavart, a félelmeket, az agressziót, a tiszteletlenséget, a szent dolgok lábbal tiprását a szó szoros és átvitt értelmében. Igyekszem…

Lisszabon emberek nélkül – ezekben a napokban Most, alighanem itt van a nagy gondolkodások ideje. Lelassultunk, kényszerűségből, még jól esik ugyan, de próbálok előre nézni, és nem látom tisztán a jövőt. Amikor restartot vesz a világ, vajon hol folytatjuk? Vajon mennyire formálja át a…

A minap a régi íróasztalomban keresgéltem valamit. Ez a nyaralónk manzárdszobájában van, egy nyikorgós ajtajú szekreter, nem egy olyan darab, aminek naponta kihuzigálja az ember a fiókjait, vagy lehajtja az írólapját. Ezért is történhetett az, hogy évtizedek óta nem került a kezembe egy kék borítójú…

Az élet úgy hozta, hogy egy apró telken összpontosul a gyerekkorom összes emléke. A Dunakanyarban, egy kis házban és a körülötte levő kertben ott vannak a szüleim emlékei, egy szekreter fiókjában az összes ősrégi családi fotó, a falon apám tányérgyűjteménye, a fenyőburkolat lakkozásában anyukám…